Épületfeltüntetés az ingatlan-nyilvántartásban

Új épület építésekor vagy meglévő épület bővítése esetén – amennyiben az módosítja az ingatlan-nyilvántartási adatokat – kötelező lefolytatni az úgynevezett épületfeltüntetési eljárást a földhivatalnál. A folyamat során a hatóság a földmérő által benyújtott változási vázrajz és a megfelelő hatósági engedélyek (például használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvány) alapján módosítja a tulajdoni lapot és a térképi nyilvántartást, hogy azok tükrözzék az új vagy bővített épület meglétét.

Igen, mindenképpen. A jogszabályok előírják, hogy az ingatlan-nyilvántartási változtatásokhoz csak a földhivatal által záradékolt, érvényes változási vázrajz alapján lehet eljárni. Továbbá, a használatbavételi engedély kérelmezésekor a vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni. Amennyiben ez elmarad, az építésügyi hatóság megtagadhatja a hatósági bizonyítvány kiadását.

Az épületfeltüntetést már akkor is el lehet indítani, amikor az épület külső méretei elérték a végleges állapotot – például elkészült a szigetelés és a homlokzat. Ilyenkor földmérő segítségére van szükség, aki először hivatalos földhivatali adatszolgáltatást kér, majd helyszíni felmérést végez, és elkészíti a változási vázrajzot és kapcsolódó dokumentumokat. Ezután a földhivatal ellenőrzi a dokumentációt, és ha minden rendben van, záradékolja azt.

Fontos, hogy az eljárás megindításához be kell nyújtani az ingatlan-nyilvántartási kérelmet, valamint befizetni az eljárási díjat, amely jelenleg 6600 forint.

Amikor az épület kulcsra készen elkészül, és a kivitelező átadja azt, akkor a már záradékolt vázrajz feltöltésével meg lehet kérni a hatósági bizonyítványt az építésügyi hatóságtól. Ez a hatóság elektronikusan továbbítja az engedélyt a földhivatal részére, amely az ingatlan-nyilvántartásban automatikusan átvezeti a változást – külön kérelem nélkül. Ezzel az épületfeltüntetési eljárás lezárul.

A tapasztalatok szerint gyakran csak az építkezés befejeztével derül ki az ingatlantulajdonosok számára, hogy az új épület nem szerepel a nyilvántartásban. Ilyen esetekben földmérő közreműködésére és akár fennmaradási engedély beszerzésére is szükség lehet.

Ha az ingatlanán épületfeltüntetésre van szükség, forduljon hozzám bizalommal! Teljes körű ügyintézést vállalok a földhivatali eljárás során – az első méréstől a nyilvántartásba való bejegyzésig.

Épületbontás bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba

Ha egy épület elbontásra kerül, annak nyoma nemcsak fizikailag, hanem hivatalosan is meg kell, hogy szűnjön – azaz az épületet az ingatlan-nyilvántartásból is törölni kell. A törlés módja attól függ, hogy az adott ingatlanon csak az adott épület volt megtalálható, vagy más épület is maradt rajta.

Amennyiben az összes épület elbontásra került, nincs szükség külön változási vázrajzra. Ilyenkor elegendő az építésügyi hatóságtól származó hivatalos dokumentum – például egy határozat vagy hatósági bizonyítvány –, amellyel a földhivatal el tudja végezni a térképi és tulajdoni lapi törlést.

Viszont, ha más épület is megmaradt az ingatlanon, akkor a bontásra kerülő épület nyilvántartási törléséhez már szükség van egy úgynevezett épületbontási változási vázrajzra, amelyet földmérő készít el.

Az ilyen típusú, illetve más változási vázrajzok elkészítését vállalom rövid határidővel, a földhivatali és építésügyi ügyintézés teljes körű lebonyolításával.

  1. Adatszolgáltatás igénylése – Először az illetékes földhivataltól beszerezzük a szükséges térképi és tulajdoni adatokat.
  2. Helyszíni felmérés – Előre egyeztetett időpontban, akár hétvégén is elvégezzük az ingatlan felmérését.
  3. Vázrajz elkészítése – A földmérő elkészíti az épületbontási változási vázrajzot és a szükséges mellékleteket.
  4. Dokumentumok benyújtása – A kész vázrajzot benyújtjuk záradékolásra a földhivatalhoz.
  5. Törlés az ingatlan-nyilvántartásból – Amennyiben rendelkezésre áll a bontást igazoló hatósági dokumentum, a földhivatal törli az épületet a térképi adatbázisból és a tulajdoni lapról is.

Az épületfeltüntetéssel vagy -bontással kapcsolatos változási vázrajzok szabályairól a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet 52. § (2) bekezdése rendelkezik. Ennek értelmében, ha a tulajdonos vagy kezelő nem rendelkezik végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel, illetve az építés vagy bontás tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, de az ingatlanügyi eljárás díját befizette és rendelkezik az egyik szükséges hatósági dokumentummal, akkor a földhivatal előzetesen nyilvántartásba veszi, és záradékkal látja el a vázrajz minden példányát.

Ez a lehetőség lehetővé teszi, hogy a bontási folyamat során időt spóroljon, hiszen a vázrajz már előre elkészíthető és záradékoltatható – nem kell megvárni a teljes körű engedélyeztetést. A záradék egy évig érvényes, de ha az alapadatok időközben nem változtak, az érvényességi idő meghosszabbítható.

Szomszédos földrészek összevonása

A földrészlet-összevonás olyan telekalakítási eljárás, amelynek során két vagy több, egymással határos földterületet egyetlen, egységes helyrajzi szám alá vonnak össze. Ez különösen akkor előnyös a tulajdonos számára, ha a telkeket nem szeretné külön kezelni, vagy ha célja, hogy elérje az adott övezetben meghatározott minimális telekméretet.

  1. Megrendelés és terepi felmérés:
    Az összevonás kezdeményezése után helyszíni méréseket végzünk, amelyek alapján elkészítjük a változási vázrajzot.
  2. Dokumentumok előkészítése és záradékoltatás:
    A vázrajz és a kapcsolódó iratok a területileg illetékes földhivatalhoz kerülnek, ahol műszaki szempontból ellenőrzik és hivatalos záradékkal látják el azokat.
  3. Telekalakítási eljárás benyújtása:
    A záradékolt vázrajzokat és a telekalakítási kérelmet ezután a földhivatalba nyújtjuk be.

Pénzt és időt spórolhat, ha előre tájékozódik!

Mielőtt megrendeli a földmérési munkát, ajánlott konzultálni az Állami Főépítésszel. Ő tud felvilágosítást adni arról, hogy a helyi településrendezési szabályok – például a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és a Szabályozási Terv (SzT) – milyen előírásokat tartalmaznak a kérdéses ingatlanra vonatkozóan. Ilyen előírás lehet többek között:

  • a minimálisan elvárt telekméret,
  • a beépíthetőség mértéke,
  • a telekszélesség,
  • esetleg útleválasztás szükségessége.

Ezek elemzésében és értelmezésében szívesen segítek ügyfeleimnek – a legtöbb önkormányzat honlapján nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján.

Ha nem ellenőrizzük időben a településrendezési feltételeket, előfordulhat, hogy a telekalakítást a földhivatal elutasítja. A telekalakítási eljárás során ugyanis a földhivatal megkeresi az illetékes szakhatóságokat, és egyetlen negatív szakvélemény is elegendő ahhoz, hogy a kérelmet ne hagyják jóvá.

Ha biztosra szeretne menni a telekegyesítéssel kapcsolatban, kérjen segítséget tőlem – a folyamat minden lépésében támogatást nyújtok, a felméréstől az engedélyek beszerzéséig!

Földrészlet megosztása – Új ingatlanrészek kialakítása helyrajzi számmal

A földrészlet megosztásának célja, hogy egy meglévő földterületből két vagy több önálló ingatlant hozzunk létre. Az így létrejövő telkek saját helyrajzi számot kapnak, és önállóként kerülnek bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

  1. Felmérés és vázrajz készítés:
    A megrendelést követően helyszíni méréseket végzünk. A megosztási vázrajzot az egyeztetések alapján készítjük el, akár meglévő használati határ (pl. kerítés), akár tulajdoni arány, aranykorona-érték vagy szabályozási vonal alapján meghatározott elválasztás szerint. Az új határvonalakat a terepen karókkal vagy festéssel is megjelöljük.
  2. Dokumentáció benyújtása:
    A változási vázrajz és a kapcsolódó iratok záradékolásra kerülnek benyújtásra az illetékes földhivatalhoz.
  3. Telekalakítási eljárás lefolytatása:
    A záradékolt vázrajzokat és az ehhez tartozó telekalakítási dokumentációt a földhivatalhoz nyújtjuk be.

Mielőtt a vázrajz elkészítését megrendeli, javasolt egyeztetni az Állami Főépítésszel, hogy a megosztás az adott övezetben engedélyezhető-e. A főépítész tájékoztatást ad a vonatkozó Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és a Szabályozási Terv (SzT) alapján, amelyek az alábbi követelményeket tartalmazhatják:

  • minimálisan előírt telekméret,
  • telekszélességi előírások,
  • beépítési korlátok,
  • közterületi kapcsolatok biztosítása, pl. útleválasztás.

Ezek értelmezésében ügyfeleimnek szakszerű segítséget nyújtok – nagy tapasztalattal rendelkezem az önkormányzati szabályozások elemzésében.

Ha nem történik előzetes tájékozódás, a telekalakítási kérelmet elutasíthatják. A földhivatal az eljárás során több szakhatóságot is megkeres, és már egy elutasító szakhatósági vélemény is elegendő ahhoz, hogy a megosztás ne kapjon engedélyt.

Használati megosztási vázrajz

Használati megosztási vázrajz készítése elsősorban akkor javasolt, ha egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében nem adottak a klasszikus megosztás jogi vagy szabályozási feltételei – például a Helyi Építési Szabályzat vagy a Szabályozási Terv nem teszi lehetővé az ingatlan külön helyrajzi számú telkekre bontását.

Ebben az esetben a tulajdonostársak, vagy akár egyetlen tulajdonos is igényt tarthat arra, hogy az adott földrészlet egy jól körülhatárolható részét önállóan használhassa. Ehhez készül egy ügyvéd által ellenjegyzett megállapodás, amely a földmérő által elkészített használati megosztási vázrajz adataira is hivatkozik.

A legfontosabb különbség, hogy nem jönnek létre önálló földrészletek és nem keletkeznek új helyrajzi számok. Az ingatlan továbbra is egyetlen tulajdoni lapon marad, tehát a megosztás csak a használatra vonatkozik, nem tulajdonjogi értelemben történik.

A földhivatal a használati megosztási vázrajzot ugyan záradékolja (azaz jóváhagyja), de ez az adat nem kerül rögzítésre sem az ingatlan-nyilvántartásban, sem a hivatalos térképi rendszerben.

A legtöbb esetben a megosztás alapját a tulajdoni hányadok képezik, vagyis a földrészletet ezek arányában osztjuk fel. A kész vázrajzot minden tulajdonosnak alá kell írnia, ezzel igazolva, hogy a kialakított használati renddel egyetértenek.

Telekhatár-rendezés

A telekhatár-rendezés során két vagy több egymással szomszédos földrészlet közös határvonalát módosítjuk, vagyis a telkek között területátrendezés történik. Ez lehet például egy kis sáv átcsatolása egyik ingatlanról a másikra, anélkül, hogy új helyrajzi szám keletkezne.

  1. Megrendelés után helyszíni felmérést végzünk, ahol kijelöljük az új telekhatárt – karóval vagy festéssel jelölve.
  2. A mérések alapján elkészítjük a változási vázrajzot.
  3. A dokumentációt benyújtjuk a földhivatalnak jóváhagyásra (záradékolásra).
  4. A jóváhagyott vázrajz birtokában telekalakítási kérelmet nyújtunk be a földhivatalhoz, a szükséges mellékletekkel.
  • Normál eljárás esetén először a földhivatal engedélyez, majd ezután lehet ügyvédhez fordulni a bejegyzéshez.
  • Egyesített eljárás esetén már a kérelemhez mellékelve van az ügyvéd által készített okirat és a tulajdonosok aláírt nyilatkozata – így, ha minden rendben van, a földhivatal automatikusan bejegyzi a módosítást az ingatlan-nyilvántartásba.

A telekalakítási engedély 12 hónapig érvényes.

A telekhatár módosítás előtt ajánlott egyeztetni az Állami Főépítésszel, különösen akkor, ha a terület helyi építési szabályzat (HÉSZ) vagy szabályozási terv (SzT) alá esik. Ezek a dokumentumok tartalmazzák azokat az előírásokat, amelyek befolyásolhatják az engedélyezést, például:

  • minimális telekméret,
  • telekszélesség,
  • beépíthetőség mértéke,
  • kötelező útleválasztás.

Ezeket a szabályokat ismerni fontos ahhoz, hogy ne utasítsák el az eljárást. Az elbírálás során ugyanis a földhivatal szakhatóságokat is bevon, és ha bármelyik nem támogatja a kérelmet, az elegendő az elutasításhoz.

Ügyfeleim számára teljes körű támogatást nyújtok – a vázrajz készítésétől a jogszabályi háttér ellenőrzésén át az ügyintézésig. Ha kérdése van, keressen bizalommal!

Telekcsoport újraosztása

A telekcsoport újraosztás lényege, hogy több egymással határos földrészletet először egyesítünk, majd az így kialakított nagyobb területet újra felosztjuk, a tulajdonosok elképzelései szerint. Ez akkor lehet előnyös, ha a jelenlegi telekstruktúra nem megfelelő vagy nem felel meg az építési előírásoknak.

  1. Megrendelés után helyszíni felmérést végzünk, ahol az új határvonalakat karózással vagy festéssel kijelöljük.
  2. Ezt követően elkészítjük a változási vázrajzot, amely tartalmazza az új telekstruktúrát.
  3. A dokumentációt benyújtjuk a földhivatalhoz záradékolásra.
  4. A záradékolt tervvel telekalakítási eljárást kezdeményezünk a földhivatalnál, amely kétféleképp történhet:
    • Normál eljárás: a hivatal először elbírálja a kérelmet. Amennyiben jóváhagyják, ezt követően lehet ügyvédhez fordulni, és a végleges bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba megtörténhet.
    • Egyesített eljárás: minden tulajdonos már a kérelem beadásakor aláírja a dokumentumokat, és az ügyvédi okirat is mellékelve van. Ebben az esetben a földhivatal a jóváhagyás után automatikusan végrehajtja az átvezetést a nyilvántartásban.

Fontos: a telekalakítási engedély kiadását követően 1 évig érvényes a változtatás véglegesítésére.

Ha el szeretné kerülni a felesleges költségeket és az elutasítás lehetőségét, javasolt előzetesen egyeztetni az Állami Főépítésszel.

A főépítész segíthet eligazodni a helyi építési szabályzat (HÉSZ) és a szabályozási terv (SzT) által meghatározott feltételek között, mint például:

  • telekméret minimuma,
  • beépíthetőség százalékos korlátai,
  • telekszélesség előírásai,
  • esetleges kötelező útleválasztás.

Tapasztalataim alapján ezek az információk gyakran megtalálhatók a települések honlapján, és ügyfeleimet szívesen segítem a szabályozások értelmezésében.

Amennyiben a tervezett telekalakítás nem felel meg az előírásoknak, a földhivatal elutasíthatja a kérelmet. Az eljárás során ugyanis szakhatóságokat is bevonnak, és ha akár csak egy hatóság nem járul hozzá a módosításhoz, az az egész folyamat meghiúsulhat.

Bízza rám az ügyintézést! A vázrajz elkészítésétől kezdve a hatóságokkal való egyeztetésig minden lépésben segítek, hogy az újraosztás gyorsan és gördülékenyen menjen végbe.

Művelési ág változás

Ahogyan az ingatlan egyéb adataiban bekövetkezett változásokat is rögzíteni kell, úgy a földrészlet művelési ágának módosítása is bejelentési kötelezettséggel jár. Ez a változás nemcsak az ingatlan-nyilvántartásban, hanem a kapcsolódó térképi adatbázisban is átvezetésre kerül.

Az ingatlan-nyilvántartási jogszabály szerint az alábbi mező- és erdőgazdasági művelési ágak kerülhetnek bejegyzésre:

  • Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő
  • Rét, legelő
  • Erdő, fásított terület, nádas, halastó

A művelés alatt nem álló területek esetében az ingatlan „kivett” minősítést kap, például: kivett út, kivett beépítetlen terület, kivett major stb.

A változás bejelentése kötelező, ha az alábbi esetek valamelyike megvalósul:

  • A földrészlet művelési ága más típusú művelési ágra módosul (pl. szántóból gyümölcsös lesz).
  • A művelési ág határvonala megváltozik a földrészleten belül.
  • A terület beruházási vagy célterületté válik (pl. ipari létesítmény).
  • A föld véglegesen más célra hasznosul (pl. beépítés, út).
  • Erdőként nyilvántartott terület esetén megszűnik az erdőgazdasági rendeltetés.
  • A „kivett” besorolású területet ismét művelésre alkalmassá teszik.

Vállalom a teljes ügyintézést a helyszíni méréstől kezdve a változási vázrajz elkészítésén át a földhivatali benyújtásig. Tapasztalatomnak és engedélyeimnek köszönhetően gyors, precíz és szabályos eljárást biztosítok.

Scroll to Top